Ásatások az Alföld tetején

A Bács-Kiskun megyei Tételhegy Solt határának keleti részén fekszik, a Duna medrétől légvonalban mintegy hét kilométerre a dunaföldvári és a bölcskei átkelőhelyek közelében. A megközelítőleg 100 hektárnyi nagyságú, ovális terület legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 114 méter, ezzel 17 méterre emelkedik ki az ártérből. Természeti képződmény, melyet a folyó a mederváltásai során nem hordott el. Nem csak geológiai értelemben tanúhegy, de tanúskodik a környéken megtelepült emberek ma már elveszettnek hitt történelméről is.

A XX. századi magyar régészet meghatározó személyisége, Bóna István akadémikus  véleménye szerint ez a domb alkalmas helyszín lehetett a Kárpát-medencében a VI. század közepétől a IX. század elejéig fennállt avar birodalom oly sokat emlegetett, de máig föl nem fedezett központja, a híres-nevezetes ring (Regia Avarorum Hring) számára. A térképvázlatot, amely a kutatás kiindulópontjául szolgált, felesége, B. Horváth Jolán vetette papírra 1998. január 15-én. Pontosan ezt a véleményt fogalmazta meg Trogmayer Ottó, a Szegedi Tudományegyetem nyugállományba vonult iskolateremtő régészprofesszora is, akinek közismert érdeme az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark létrehozása és a Feszty-körkép ottani bemutatása. A tételhegyi terepszemlék kezdetével azonos évben megjelent könyvében az avar fejedelem, a kagán szállását a mai Dunatetétlen környékére lokalizálta, ahol „az országúttól keletre hatalmas, ezen a területen egyedülálló, elhúzódó kiemelkedés vonzza a tekintetünket”, amely nem más, mint az Alföld teteje.

Immár a negyedik esztendőt számláljuk azóta, hogy – 2005. március 22-én – a fent említett rajzzal a kezemben első ízben léptem a Tételhegyre, hogy aztán a legkülönbözőbb tudományterületeket művelő kutatók részvételével egy interdiszciplináris programot kezdeményezzek. Abban az évben már számos terepbejárást és háromnapos leletmentést tartottunk, 2006 nyarán háromhetes ásatást folytattunk a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat anyagi támogatásával; majd 2007-ben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Jedlik Ányos Programja keretében öthetes, 2008 nyarán pedig nyolchetes feltárásra került sor.

Ami magát a Tételhegyet, a jelenlegi Solt feltételezhető előzményét illeti, érdemes szemügyre venni egy híres arab geográfus művét: Idrisi 1154-ben Szicíliában készített világtérképének másolata, valamint a hozzá fűzött leíró magyarázat (A horizontok bebarangolása után vágyó mulatságának könyve) több kéziratban is fennmaradt.

A cikk folytatását a The Explorer Magazin 2009. áprilisi számában olvashatják!