Peking gőzerővel készül arra, hogy megmutathassa magát a világnak. A kínai fővárosban építkeznek, levegőt tisztítanak, az itt élők nyelvet és helyes viselkedést tanulnak. A 2008-as nyári olimpia mindannyiuk büszkesége. Mint ahogyan büszkeségük a történelem és az a többezer éves kultúra is, amely hosszú-hosszú időn át csupán misztikus sejtelmet ébresztett minden, a világot megismerni és megérteni igyekvő halandóban. Ugyan Kína kapui egy ideje már nyitottak, a Föld legnépesebb országa csak mostanra érett meg arra, hogy vendégül lássa a világot.
Peking utcáin sétálva egyszerre lehetünk szemtanúi a történelmi emlékeknek és az elmúlt évszázad gazdasági hatásainak. Egyszerre érint meg bennünket a harmadik világra jellemző káosz és a múlt misztikuma. Szemünk előtt látjuk az elmúlt évezredek megfontoltságot, bölcsességet és gazdagságot sugalló védnökeit: templomokat, palotákat, hétköznapi és történelmi kincseket. Kínában az emlékhelyek mellett azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a modern kor hatásait sem: a gazdasági és társadalmi kihívásokat, melyeket az ország felvállalt és a zászlajára tűzött. Bár a folyamat egy ideje már elkezdődött, az olimpia hatására felerősödtek és felgyorsultak a változások.
A tradicionális Kína
Peking történelme régi időkig nyúlik vissza, a város állandó politikai központja volt a Yuan, Ming és Qing dinasztiáknak, ennélfogva a városban sok történelmi emlékhelyet nézhetünk meg gyönyörű környezetben. A világ legnagyobb terének tartott Tiananmen tér és a Tiltott Város kétségtelenül Peking jelképe. Utóbbi Kína legnagyobb területű, máig megőrzött történelmi építménye, amely éppúgy nagy jelentőségű színtere a modernkori politikai eseményeknek is. A déli főbejáratot szemlélve egyszerre tárul elénk a kínai birodalom központjának kapuja és Mao elnök óriás portréja. Az első kommunista vezető 1949-ben erről a kapubástyáról kiáltotta ki a Kínai Népköztársaságot, így egységesítve újra az országot a császárság bukása utáni rendezetlen időkben. A napjainkban palotamúzeumként működő épületkomplexum egykor 24 uralkodónak adott otthont 500 éven keresztül. Majdnem tíz méter magas városfala egészen 1949-ig tartotta távol a nyilvánosságot, hiszen a császárság alatt kizárólag az uralkodó, udvartartása és az előkelőség léphetett 720 ezer négyzetméternyi területére. Épületei tökéletesen visszatükrözik az ősi kínai palotaépítészet elemeit és stílusát – az együttes mintegy mesterműve a kínai építészetnek. A Tiltott Város minden bizonnyal sok titkot és csodát őriz. Ezt sugallják építészeti tervezésének misztikus részletei, a feng shui, a yin és yang harmóniája vagy a számmisztika is. Nem utolsósorban gyönyörű palotáinak, kapuinak és csarnokainak sokat sejtető nevei, mint például az Égi Tisztaság kapuja, a Földi Nyugalom palotája, a Lélek Nevelésének terme, a Nyugalmas Öregség vagy akár az Örök Összhang palotája.
A cikk folytatását az Explorer Magazin 2008. júliusi számában olvashatják!