A Szegedi Tudományegyetem története

A shanghai-i Jiao Tong University Felsőoktatásért Intézete minden évben összeállít egy ranglistát, melyben különböző szempontok alapján számításba veszik a világ összes felsőoktatási intézményét. A világszerte sokat idézett rangsorolásban a Szegedi Tudományegyetem 2000 óta többször végzett élen a hazai egyetemek között, és az európai összesítésben is általában a századik hely környékét foglalta el – a számításba vett felsőoktatási intézmények száma meghaladja az ötszázat.

Szeged Magyarország déli régiójának felsőoktatási központja, a paprika városában ugyanis az egyetemen tanulók száma meghaladja a harmincezer főt. A több mint ezer külföldi diák, és a harminc testvéregyetemmel ápolt virágzó viszony jól mutatja, hogy a város egyeteme Európában is komoly hírnévnek örvend. A Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Biológiai Kutató Központja az UNESCO pénzügyi segítségével épült fel, amely fennállása óta jó néhány komoly kutatás helyszíne volt.

A történelem viharában – az egyetem kezdete
Az egyetem kalandos története 1581-ben kezdődött: ebben az évben döntött úgy Báthory István lengyel király, litván nagyherceg és erdélyi fejedelem, hogy a jezsuiták kolozsvári kollégiumán belül bölcsészeti és hittudományi fakultással rendelkező akadémiát alapít. A kolozsvári intézmény hamar nagy tekintélyre tett szert, Európa-szerte ismert professzorainak jóvoltából a bölcsészet és a teológia terén igen színvonalas képzést nyújtott, és tudományos fokozatok odaítéléséről is dönthetett. A kolozsvári akadémia jelentőségét tovább erősítette az a tény, a XVI. század végén az egyetlen felsőfokú iskola volt a magyar területeken.

1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, a következő évben Mária Terézia kezdte meg az egyetem újjászervezését, az iskola vezetését a piaristákra bízta. A század végéré újabb két kar nyílt meg az egyetemen belül: 1774-ben jogi, egy évre rá pedig orvosi fakultás jött létre Kolozsváron. 1784-ben II. József líceummá fokozta le az intézményt (ami lényegében a mai gimnáziumnak megfelelője), majd 1848-ban megszületett az első terv arra, hogy a líceumot újra egyetemmé alakítsák. Később ez szolgált az 1872-ben létrehozott magyar királyi tudományegyetem alapjául, mely a kezdetektől fogva a Báthory-féle akadémia szellemi örökösének tartotta magát.

A nagy árvíz után
Szeged belvárosát ma gyönyörű épületek és hangulatos, szellős utcák tarkítják. Ez főleg az 1879-es szegedi nagy árvíz következménye, amely teljesen átformálta az akkori Szeged városképét. Az elsöprő erejű katasztrófa a házak nagy többségét elsodorta, ezzel együtt a modern fejlődés lehetőségeit is megnyitotta a város előtt. Ferenc József látogatásakor ígértet tett arra, hogy Szeged sokkal szebb lesz, mint valaha volt. Ígéretéhez híven a következő években egy új város fejlődött ki a természeti katasztrófa maradványaiból.

A cikk folytatását az Explorer Magazin 2008. novemberi számában olvashatják!