Egy korsónyi ókori római rejtély

Az Ontario Múzeum tudósainak nemrég sikerült összerakni egy felismerhetetlen, 180 darabból álló kerámiaedényt – ám a kutatók így sem tudják, milyen célt szolgálhatott, a korsó ugyanis telis tele van apró lyukakkal. Hasonlóra még a szakértők sem láttak példát.

Az Ontario Régészeti Múzeumban több mint fél évszázada hever egy 1800 éves ókori római edény, 180 darabban. A kutatók nemrégiben vállalkoztak arra, hogy összerakják, de a művelet után egy különös rejtélybe ütköztek: a korsó apró lyukakkal van tele, és a tudósoknak fogalmuk sincs arról, hogy ez milyen célt szolgálhatott. Számtalan római kerámiával foglalkozó tudós vizsgálta már a tárgyat, de egyiküknek sem sikerült azonosítani, és még csak hasonlóra sem láttak példát.
Lehet, hogy az edény lámpaként funkcionált, de az is elképzelhető, hogy kisállatok tárolására használták. Ősi szövegek szerint a rágcsálók, például a pelék Rómában népszerű csemegeként voltak számon tartva. A gond ezzel az elmélettel csupán az, hogy a hasonló célt szolgáló tárolóedények kissé máshogy néztek ki – mondja Katie Urban, az Ontario Múzeum kutatója. Egy másik feltételezés szerint nagyobb kígyókat tarthattak a 40 centiméter magas korsóban, amelyek nem férhettek ki a lyukakon. A csúszómászó ugyanis jelentős vallási szimbólum volt az ókori világban. Annyi bizonyos: nem folyadékot tároltak benne.

A levéltári kutatások feltételezik, hogy az edény a római Britanniából (Nagy-Britannia azon része, mely 43-tól 410-ig római fennhatóság alatt állt) származó leletek egyike, a múzeumba pedig az 1950-es években került egy William Francis Grimes nevű régésznek köszönhetően. Grimes csapata talált rá ezekre a tárgyakra, mikor egy második világháborús bomba által kirobbantott kráterben végeztek ásatásokat.
Az edény azonban nem szerepel a Grimes-től kapott leletek listáján. Ebben közrejátszhat az is, hogy a 180 darab felsorolásához nem állt rendelkezésre elegendő hely, de felmerült, hogy a korsó mégsem a római emlékek egyike. Hogy végül milyen módon került a gyűjteménybe, nem tisztázott. Az edény akár Irakból is érkezhetett, mert a múzeum Úr ősi városából származó 5000 éves műtárgyakat is birtokol.