Lehet, hogy egykor két holdunk volt?

A Hold felszínének kettősségére évtizedek óta keresik a magyarázatot. Egy új elmélet megválaszolja a kérdést: eszerint egykor két égi kísérőnk volt, s egy összeütközés eredményeként alakult ki Holdunk sajátos domborzata.

Egy új elmélet szerint valaha két hold keringett a Föld körül, s összeütközésükkel alakult ki égi kísérőnk mai formája. Ez magyarázná, hogy miért van akkora különbség a Hold két oldala között: míg a közelebbi része viszonylag lapos és sima, a távolabbit több kráter, és hegyvidékesebb tájak jellemzik. A vizsgálatokat Erik Asphaug és Martin Jutzi, a Kaliforniai Egyetem munkatársai végezték. Kutatásaik számítógépes szimuláción alapulnak. A tudósok szerint a Hold távolabbi oldala egy ütközés nyomait viseli magán, amely valószínűleg egy kisebb kísérő holdnak köszönhető.

Évtizedek óta keresik a választ a Hold egyenetlenségére, és számos többé-kevésbé valószínű magyarázat született. Az egyik elmélet szerint az árapály jelenségek alakították ki a mostani felszínt. Az új elképzelés azonban kozmikus ütközésekkel magyarázza a domborzat változatosságát.
Évmilliárdokkal ezelőtt a Föld összeütközött egy Mars-méretű bolygóval, és a törmelékből lassan összeállt égi kísérőnk. Asphaug és Jutzi csillagászok szerint egy másik égitest is keletkezett ekkor, mely kezdetben – körülbelül tíz millió évig –a Holddal közös pályán mozgott, majd kibillent, és 2,4 kilométeres másodpercenkénti sebességgel az égitestbe csapódott, amelyen ez által egy új, szilárd réteg keletkezett. A kutatók úgy hiszik, ez hatással volt a Hold alakjára és irányára is.