Marco Polo sosem járt Kínában?

Olasz tudósok szerint több jel is arra utal, hogy Marco Polo sosem járt a Távol-Keleten. Bár könyve részletes úti beszámolókat tartalmaz, számos ellentmondás és téves információ is szerepel benne. A feltevést egy brit kutató tanulmánya is megerősíti.

Olasz archeológusok csoportja megdöbbentő felfedezésre jutott: Marco Polo valószínűleg sosem járt Kínában. Daniele Petrella, a Nápolyi Egyetem kutatója úgy véli, Marco Polo nem jutott messzebb a Fekete-tengernél, a Távol-Keleten sosem járt, és történeteit perzsa kalmároktól származó útleírások alapján „ollózta” össze. A világ leírása címet viselő könyv elemzése során számos ellentmondást és téves információt fedeztek fel a kutatók.
A témát vizsgáló cikk a Focus Storia történelmi magazinban jelent meg, ahol a szerkesztők a Kubiláj kán két Japán elleni hadjáratának leírása során elkövetett tévedésekre hívják fel a figyelmet. "Összekeveri a történéseket, felcserélve az első hadjárat eseményeit a másodikéval.” – mondja Petrella. „Egy szemtanú hogyan keverhetett össze olyan eseményeket, amelyeket hét év választ el egymástól?”

A korábbi feltárások eredményei sem összeegyeztethetőek a Marco Polo által leírtakkal. Míg a történetben ötárbocos hajók szerepeltek, valójában a járműveknek csak három árbocuk volt. Ráadásul a felfedező olyan perzsa és közel-keleti kifejezéseket használt a kínai és mongol hajókra, amelyeket a Távol-Keleten nem ismertek. A feltevés mellett szól az is, hogy Marco Polo neve egyetlen korabeli kínai vagy mongol feljegyzésben sem szerepel, holott saját bevallása szerint fontos tisztségeket töltött be Kubiláj kán udvarában.
Egy brit kutató, Francis Wood korábban már könyvet írt elméletéről, miszerint Marco Polo nem járhatott a Távol-Keleten. Észrevétele szerint a felfedező a kulturális háttér részletes taglalása ellenére több fontos szokást kihagyott, például a teázás hagyományait, az evőpálcikák használatát, és azt a brutális eljárást, ahogyan a kislányok lábfejét pólyával elszorították A velencei levéltár dokumentumaiban sem szerepel, hogy Polo családjának lettek volna kínai kapcsolatai, és az örökségük közt sem voltak kínai eredetű tárgyak. „Az egyik lehetőség, hogy a velencei felfedező egyszerűen lemásolta egy perzsa kalmár feljegyzéseit. Marco Polo kéziratában mindössze 18 olyan mondat található, ahol egyes szám első személyben osztja meg benyomásait. Nagyon kevés helyen fogalmaz úgy, hogy >>saját szememmel láttam<<" – magyarázta Wood.
A fogságban született „A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai” című könyv a megjelenése után nagy népszerűségnek örvendett, ám a közönség nem vette komolyan a művet.