Napéjegyenlőség a Chichén Itzánál

Amellett, hogy Chichén Itzá piramisa az egyik legnagyobb, máig fennmaradt emléke a maja civilizációnak, a mexikói település egy lenyűgöző fesztiválnak is otthont ad.

A tavaszi napéjegyenlőség pontos időpontjában, március 20-án a GMT szerinti 13 óra 31 perckor a Nap különös képet kezd vetíteni a piramis lépcsőinek korlátjára. Ahogyan az égitest mozog, a piramis élének árnyéka egy kúszó kígyóra emlékeztet: a monda szerint ilyenkor a maja tollas kígyóisten, Kukulkán ereszkedik le az emberek közé.

A valóságban a jelenség a maja civilizáció zseniális csillagászainak és építészeinek műve: a piramis fekvése és felépítése miatt a megfelelő időpontban a Nap a piramis élének lépcsőit vetíti a korlát falára, a lépcsők csúcsai pedig a Nappal együtt haladnak - így kelthetik azt a benyomást, hogy egy tekergő kígyó halad lefelé.

A napéjegyenlőség ünnepe jelentős fesztivál a romvárosban, rengeteg látogató érkezik ilyenkor Mexikó ezen részébe. A legenda szerint ugyanis Kukulkán, miután leereszkedett az emberek közé, annyi pozitív energiát áraszt szét a jelenlvéők között, ami mindenkinek elegendő lesz az év hátrlévő részében.

Chichén Itzá egy maja-tolték romváros Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget északi részén, Mexikóban. Az 500 körül épült maja várost a 10. században a Tulából kelet felé menekülő toltékok elfoglalták, majd a harci szövetségre lépő két nép katonai vezetői a maja-tolték birodalom fővárosává tették. A toltékok honosították meg Kukulkán – a tollas kígyóisten – tiszteletét, harci szokásaikat és az emberáldozat rítusát, amelynek jeleit a város ma is magán viseli. Chitchén Itzá a két nép kultúrájának és művészetének találkozási pontja. A város egyedülálló építészeti romegyüttese 1988 óta az UNESCO kulturális világöröksége, és 2007. július 7-től a világ hét új csodáinak egyike.