Négyezer éves festett múmiák a Fajjúm-oázisban

Festett múmiák tucatjaira bukkantak egyiptomi régészek a Kairótól 80 kilométerre dél-nyugatra fekvő Fajjúm-oázisban, a legidősebbek korát négyezer évesre becsülik.

Az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács által finanszírozott ásatások során az illahuni piramisoktól dél-keletre 53 sziklába vájt sírkamrát fedeztek fel, amelyek szerkezete nagy eltéréseket mutat. Van, amely egyetlen aknából áll, s akad olyan is, ahol elágazik egy folyosó, amely elvezett a második sírkamrához - olvasható a The Daily Mail online kiadásában.

A múmiák többsége a középbirodalom (Kr. e. 2061-1786) korából származik. Záhi Havvász, a Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője szerint négy, a XXII. dinasztia (Kr. e. 931-725) idejéből származó múmia a valaha felfedezett legszebbek közül való. A fakoporsókba helyezett múmiákat hagyományos egyiptomi színekkel - türkizzel, terrakottával és arannyal festették. Az összes dísz és a feliratok hihetetlenül jó állapotban maradtak fenn, a színek mindmáig nem fakultak meg.

A leletek között van egy sor más koporsómaradvány is, amelyeket a régészek feltételezése szerint a kopt időszakban gyújtottak fel. A kutatók találtak 15 festett maszkot, agyagedényeket, valamint amuletteket is.

Az archeológusok feltártak egy középbirodalmi halotti templomot, s megtalálták az áldozati táblákat. Az előzetes vizsgálatok szerint a halotti templomot a római uralom idején (Kr. e. 30 és Kr. u. 337) "újrahasznosították".