26-án délelőtt útnak indította a NASA a Curiosity (Kíváncsiság) névre keresztelt Marsjáró terepjáróját és űrlaboratóriumát (MSL). A terepjáró mellett helyet kapott egy kanadai műszer is, az Alpha Particle X-Ray Spectrometer (Alfa-részecske Röntgen Spektrométer, APXS), amely a felszíni kőzetek kémiáját vizsgálja majd. Az MSL legalább egy marsi évet, azaz 687 földi napot marad a bolygón.

 A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) felülvizsgálta a veszélyeztetett fajokat felvonultató Vörös Listáját. Az eredmények biztatóak és elszomorítóak is egyben: a környezetvédők néhány fajon tudtak segíteni, de legtöbbjük egyre nagyobb veszélyben van. A legrosszabbnak az orrszarvúak helyzete bizonyul. Ez a videóösszeállítás csak néhányat mutat be abból a rengeteg fajból, amely megmentésre vár.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy francia kutatók megfejtették, milyen kristály lehetett tulajdonképpen a rejtélyes napkő, amelyet a vikingek a tengeren történő tájékozódásra használtak. Ez a videó bemutatja az izlandi pát különleges, kettős fénytörő tulajdonságát, amely segítségével akár még felhős időben is könnyedén meghatározható a nap helyzete az égen.

 A NASA NEEMO 15 missziójának tagjai úgy készülnek fel űrbeli küldetéseikre, hogy a víz alatt szimulálják a földön kívüli feltételeket. Az asztronauta-búvár a videón éppen azt gyakorolja, hogyan tudja majd megoldani a rögzítést és a mozgást az aszteroida nullgravitációs felszínén.